Szóval igen, még mindig beteg vagyok. Kiderült, hogy valóban tudom, hogy hogy néz ki egy mandulagyulladás (és nekem az van) és azt is, hogy hogy néz ki, ha tüszős (az nincs-még de remélem idén kihagyom).
Viszont miután ezt konstatáltam a tükörben, majd megerősítette a háziorvos, és hozzám vágott egy receptet némi antibiotikumról (…hát…a jövőben inkább jobban vigyázok az egészségemre…) elmentem röplabdázni (jó, igen, ezt nem tegnap kezdtem). Mert hogy rajtam állt vagy bukott az edzés, mert tegnapra maradtunk négyen.
Iszonyú jó volt a srácokkal, főleg, mivel mind ügyesebbek nálam, és mivel egyetlen lány voltam, még annyira nem is éreztem szarul magam a sok mulasztásért. Meg azért sem, mert mandulagyulladásom van. Szóval csoda, hogy ment, meg hogy mozogtam!
De ennek sajnos mára meg is éreztem keresű következményeit, éjjel megint felébredtem arra, hogy nem kapok levegőt, pedig ez utoljára három napja fordult elő, és az orrom is kisebesedett mára a sok fújástól, és semmi értelmeset nem tudtam csinálni azon kívül, hogy nézek ki a fejemből.
A nap csúcspontja azt hiszem az volt, mikor a Mazsola ide vackolt mellém és én Shamelesst néztem tableten, ő meg oroszlánkirályt a laptopomon.
A másik, ami külön jól jön, hogy fejemen kívül az összes izmom is fáj kb, és a bal térdemen lévő véraláfutás, vagy a jobb térdemről lejött bőr, valamint a bal sípcsontom, meg a jobb kezem bedagadt gyűrűsujja meg már csak ilyen kis cseresznyék a tortán.
Akkor is jó volt a tegnap este és ötletem nem volt, hogyan oldhatnám meg máshogy. És szeretem az izomlázat, csak most a szervezetem lehet hogy nem örül neki annyira, hogy amúgy is el volt foglalva és rárobbantottam még egy kis melót.
Na mindegy, remélem az antibiotikum holnapra kezd velünk valamit. 🙂

Nincs jobb ötletem, mint erősen és szívből azt kívánni GYÓÓGYÚÚLJ MEEEEEEG!!!!!!
Egyébként pocsék idő lesz a következő napokban, minden arra fog csábítani, hogy vackolódj be – ahogy a Mama mondaná – egyenletes melegbe…
🙂