Emlékeztek arra az érzésre, mikor megérkezett egy új évszak, de leginkább az ősz, és az hozott magával egy illatos zsongást? Arra gondolok, hogy új tanév kezdődött, új tankönyvekkel, később új tanárokkal és tárgyakkal. A természet pedig szinte közben megölelt. Én valahogy mindig így éltem meg az őszt, a tavasz nem vár és csak akkor tudsz menni vele, ha kellőképpen felszabadulsz, ha képes vagy érezni a szerelmet. A nyár perzsel, szorongat, ezer fokon ég én nem kérdez-de visszatalálhatsz a vizekhez. Télen a természet alszik és mi csak csendesen élvezzük a gyönyörű hótakaróját és óvatosan, halkan lépkedünk, vigyázva álmát-miközben gyönyörködünk és várakozunk az egyik legcsodálatosabb varázslatra-a Karácsonyra.
De az ősz…az őszben a természet megért minket és mi megértjük őt. És pont jó az idő, és lehet járni kiscsizmában, meg sportcipőben, és nem izzad senki, és nem is fagyoskodik, és tiszta a levegő, és illatos, és színes, és tényleg talán az iskola miatt, de újra kezdődik minden, és megint meg lehet javulni és meg lehet fogadni, hogy órákra járunk, szépen jegyzetelünk, ötösöket szerzünk, új munkát keresünk, új emberekkel ismerkedünk.
És közben van ez az érzés, mikor egyfajta boldog izgatottsággal állsz a jövő elé, a közeljövő elé, hogy Ú, ajánlottak egy tök jó sorozatot, meg fogom nézni, és találkozom ezzel vagy azzal a barátommal, és megy egy film a moziban, ami nagyon érdekel, és jönnek olyan ünnepek, amikre lehet készülni, és amiket lehet nagyon várni, és venni fogok egy új inget és tökszép leszek benne, és van ez a sport, amire el akarok kezdeni járni és iszonyú kemény lesz, de utána egy endorfinrobbanás van a szervezetben, és van egy tárgyam, ami nagyon érdekel és tök jó dolgokat fogunk csinálni. És majd átrendezem a szobám, meg kiolvasom ezeket a könyveket és befejezem végre ezt a festményt ésésésésés….
Mindeközben meséltem az arcbőrömről, a hajamról és nem meséltem a gyomromról meg az emésztésemről, mert megkíméltelek benneteket pedig lenne mit. Visszaszoktam a csokira, a krumplira, tésztára, és főleg arra, hogy sokkal többet eszem, mint itthon-hiszen fizikai munkát végeztem egész nap. Most, hogy itthon vagyok, minden elkezdett regenerálódni, de például valamennyit szerintem híztam, és feltűnt, hogy indokolatlanul sokat vagyok éhes, viszont semmi nem esik jól, amit megeszem.
És most akkor kétségbeeshetnék, vagy pedig szépen átgondolhatom, hogy minek mi az oka, főzhetek magamnak zöld teát és elkezdhetek türelmesen visszaállni arra a rendszerre, amiben itthon jól éreztem magam. Önostorozás nélkül. Mert igen, kitágult a gyomrom, vissza kell szűkíteni, igen, kicsit segíteni kell neki regenerálódni, de van rá idő, és a kisgazdája szereti és odafigyel rá.
Na szóval ezek lettek például változások, mióta hazajöttem.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: